Megjelent az Erdélyi Futár, a Független Magyar Párt lapjának első száma. A lap ismerteti ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. A párt történelmi nemzeti párt, a Magyar Párt jogutódjának vallja magát. Nemzetiségi minisztérium felállítása szükséges. A párt támogatja a kisebbségi parlament tervét, a magyar nyelv legyen a magyarok által lakott területen teljes jogú államnyelv stb. - Megtudhatjuk azt is, hogy Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a párt, a hol megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Lőrincz László egyetemi tanár, az országos vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István és Kocsis Károly. /Erdélyi Futár (Szatmárnémeti), júl. 3. - főszerkesztő: Krilek Sándor/
1990. november 21.
A Független Magyar Párt nov. 17-én Szatmárnémetiben fejezte be Marosvásárhelyen okt. 18-án félbeszakadt rendkívüli országos értekezletét. Vita után határozatot fogadtak el: bukaresti elfoglaltsága miatt fölmentették dr. Lőrincz László egyetemi tanárt országos elnöki tisztségéből, kizárták soraikból Kocsis Sándor országos alelnököt. A következő országos tanácskozásig az elnöki tisztséget dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvos látja el, az alelnökit pedig Kiss Kálmán /Marosvásárhely/ tanár. Az új vezetőség elhatárolja magát a korábbi vezetők tetteitől. /A Független Magyar Párt nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Erdélyi Futár (A Független Magyar Párt lapja, (Szatmárnémeti), 6. sz./ A Magyar Futárban nincs hír arról, hogy milyen volt az októberi értekezlet, miért szakadt félbe, miért zárták ki Kocsis Sándort... /Az Erdélyi Futár előző, 5. száma szeptemberi keltezésű/
1991. január 23.
Marosvásárhelyen lezajlott a Független Magyar Párt V. országos konferenciája. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a magyarság politikai pártjai lépjenek koalícióba. Megerősítették országos elnöki tisztségében dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvost, társelnök: Kiss Kálmán tanár /Marosvásárhely/. Az elnökség tagjai: Kollár József /Temesvár/, Enyedi Miklós /Marosvásárhely/, Kiss József /Szatmárnémeti/. Az országos konferencia előtt tisztújítás volt két megyében. Máramaros megyében a párt új elnöke Pusztai János író, Szatmár megyében pedig Soós Angéla színésznő. A vezetőség tagjai: dr. Bálintfy Imre, Kiss József, Badzay Chila Gábor és Menyhárt János. Az Erdélyi Futár szerkesztésével Badzay Gábort bízták meg. /Tisztújítások a Független Magyar Pártban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. március 16.
Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt /RMSZDP/. A párt vezetősége /elnök Kiss Kálmán, főtitkár Molnár István/ arra a meggyőződésre jutott, hogy az RMDSZ eltávolodott az európai politikai tendenciáktól. Nem értenek egyet azzal, hogy a romániai magyarságnak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. Márc. 13-án Ioan Racolta, Maros megyei prefektus fogadta az RMSZDP elnökét és főtitkárárát, az utóbbiak kérésére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
1995. március 20.
Egyes bukaresti lapok beszámoltak arról, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ szembeszállt az RMDSZ-szel. Az RMSZDP eddig nem sokat hallatott magáról. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke ismertette pártja programját. Az egyéni érdekeket tartják elsődlegesnek. Kiss Kálmán nem árulta el, hány tagjuk van. A következő választáson külön listán akarnak indulni. Helytelenítik az RMDSZ autonómia-törekvését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1995. április 7.
A Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, a marosvásárhelyi Kiss Kálmán az RMDSZ-től eltérő irányvonalat tűzött ki. Kiss Kálmán kijelentette, hogy a vezető kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját. A kollektív jogokkal szerinte nem érdemes foglalkozni, hiszen a magyarság elégedett lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint ezen párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. /Mai Nap (Budapest), ápr. 7./
1995. április 26.
Márc. 11-én nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé az addig ismeretlen Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt /RMSZDP/. A román sajtó örömmel jelentette, új magyar párt jelentkezett, az RMDSZ ellenzéke, ezzel megtört az RMDSZ-hegemónia. Máthé Éva interjút készített a párt két vezetőjével, Kiss Kálmán elnökkel, aki tornatanár és Molnár István református lelkésszel, aki a párt titkára. A párt elődje Kiss Kálmán szerint - az 1990 januárjában alakult Független Magyar Párt, amelynek első kongresszusán, 1992-ben döntöttek a névváltoztatásról, azóta viselik ezt a nevet. Kezdetben voltak ballépéseik, ismerte be Molnár István, de azóta megtisztították pártjukat a kétes elemektől. Nemcsak ketten vannak, mindenhol van szervezetük, még Moldvában is, több szatmári vállalkozó is hozzájuk tartozik. Frunda György volt az RMSZDP jelöltje aki azután ezt elfelejtette. Az 1992-es parlamenti választásokon Jakabffy Attila beszélte le őket arról, hogy önállóan induljanak. Külföldről kaptak támogatást, nagyiparosoktól. Pártjuknak európai szintű gazdaság elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell őket venni. Ők hatékonyabban képviselnék a magyarság ügyét. /Máthé Éva: Egy titokzatos párt rejtélyes elképzelései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./
1995. augusztus 4.
Az RMDSZ elszabotálta a román-magyar alapszerződést, állította a marosvásárhelyi Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke a Vocea Romaniei kormánylapban és a kormányhoz közelálló Curierul Nationalban megjelent nyilatkozatában. Az RMDSZ felelős azért a kedvezőtlen képért, amely Romániáról kialakult, mondta Kiss Kálmán, szerinte az RMDSZ szélsőséges, nacionalista párt. /Új Magyarország, aug. 4., Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1995. augusztus 4.
Az RMDSZ elszabotálta a román-magyar alapszerződést, állította a marosvásárhelyi Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke a Vocea Romaniei kormánylapban és a kormányhoz közelálló Curierul Nationalban megjelent nyilatkozatában. Az RMDSZ felelős azért a kedvezőtlen képért, amely Romániáról kialakult, mondta Kiss Kálmán, szerinte az RMDSZ szélsőséges, nacionalista párt. /Új Magyarország, aug. 4., Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1995. augusztus 28.
Kiss Kálmán, a Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke szerint az RMDSZ mindent megtett, hogy más vélemény, más alternatíva ne létezzen. A párt a magyar államfőhöz jan. 24-én eljuttatott és belföldön márc. 11-én közölt nyilatkozatában kifejtette álláspontját. A párt azt kérte, hogy magyar kormány a forintmilliárdokat ne öntse lyukas zsákba, hanem biztos, profithozó tevékenységeket támogassanak és a kedvezményezett vállalatok nyereségük bizonyos százalékát helyezzék el a magyar egyetem létesítésére nyitott bankszámlára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 28.
Kiss Kálmán, a Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke szerint az RMDSZ mindent megtett, hogy más vélemény, más alternatíva ne létezzen. A párt a magyar államfőhöz jan. 24-én eljuttatott és belföldön márc. 11-én közölt nyilatkozatában kifejtette álláspontját. A párt azt kérte, hogy magyar kormány a forintmilliárdokat ne öntse lyukas zsákba, hanem biztos, profithozó tevékenységeket támogassanak és a kedvezményezett vállalatok nyereségük bizonyos százalékát helyezzék el a magyar egyetem létesítésére nyitott bankszámlára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. szeptember 4.
Az RMDSZ politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi magyar kapcsolatokban illetékes vezetőjével aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol találkozott a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ képviselőivel, fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök, továbbá az MDF elnöke és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Csoóri Sándor is. A találkozókon kérték a magyar tárgyalófeleket, "ne támogassák egyoldalúan az RMDSZ politikai akcióit, mert azok csak az RMDSZ "néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek". Kiss Kálmán azt kérte, hogy a romániai magyarságnak szánt segélyek ne az RMDSZ "szűrőjén" menjenek keresztül, mert e támogatások könnyen eltéríthetők az eredeti céltól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1995. szeptember 6.
A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./
1995. szeptember 8.
Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1995. szeptember 14.
A budapesti kapcsolatfelvételt megkérdőjelező RMDSZ-közleményre Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke reagált, a Rompresnek nyilatkozva: "az RMDSZ-eseknek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében." Fenntartja előbbi nyilatkozata minden betűjét. Az RMSZDP közleményében megerősítette, hogy Kiss Kálmán elnököt fogadta Für Lajos, az MDF és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Horn Gyulánál nem jártak, ismerte be. Kiss Kálmán azt állította, hogy pártjának 28 ezer tagja van. Holló László Levente aug. 11-én nyilatkozott: lemond alelnöki tisztéről és minden kapcsolatot megszakít Kiss Kálmánnal, aki mögött a sértettség áll. Magyarországról nem tudja ellenőrizni, hogy valóban van-e többezres tagsága ennek a pártnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1996. április 23.
Ápr. 23-án sajtótájékoztatót tartott Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke Marosvásárhelyen, bejelentette, hogy pártja Marosvásárhelyen polgármester-jelöltet állít Bolyai Gáspár személyében. Kiss Kálmán ismét elmondta, hogy az RMDSZ nem beszélhet a romániai magyarság nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
1996. április 25.
Az életbe lépő párttörvény megtizedeli a kis pártokat, a bejegyzett mintegy kétszáz alakultból alig marad két-három tucat. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ hatéves története során csak akkor került a figyelem középpontjába, ha elnöke, Kiss Kálmán megszólalt. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei címoldalán hozta a vele készült interjút. Kiderül a címből is, hogy miért került az első oldalra: "Az RMDSZ megtévesztette a magyar lakosságot - véli Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke." Az RMDSZ-t minősíti, nem saját pártjáról ad számot, mert nincs miről. Az RMDSZ-nek nincs világos ideológiája, ellentétben az ő pártjával, mert ők harcolnak a kisebbségnek a törvényekben leszögezett jogaiért. Tehát csak a "leszögezettekért". Az RMDSZ vezérei téves képet próbálnak kialakítani Romániáról, állította Kiss Károly. Az RMDSZ fékezi az ország integrálódását az európai struktúrákba. Kiss Károly szerint a törvények kellő jogokat biztosítanak a kisebbségeknek. Szerinte az RMDSZ már nem fog kellő szavazatot kapni, inkább ők, de ehhez anyagi alapra van szükségük, azt a kormánypárttól kérik, amely "nagyon komoly és korrekt politikai formáció". /Gyarmath János: K.K. ismét a porondon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
1996. augusztus 10.
Aug. 10-én tartotta alakuló ülését Kolozsváron, a prefektúra tanácstermében a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ gyámkodása alatt az ifjúsági mozgalom Ideiglenes Nemzeti Tanácsa. A kezdeményezőbizottság elnökeként bemutatkozó Gal Francisc Oscar román nyelven megtartott expozéjában felvázolta az ifjúsági szervezet céljait, majd Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke - immár magyarul - üdvözölte a közel ötven megjelentet, az ifjúságnak a megbékélésben betöltött szerepét ecsetelve, és mélységesen elítélve az RMDSZ autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. Az ülés román nyelven folyt, csak két hozzászólás hangzott el magyarul. Az egyik a Nagyenyedről érkezett Molnár Istvántól. aki a román és magyar fiatalok boldog együttéléséről beszélt, a másik pedig a megdöbbent Buchwald Péter RMDSZ-szenátortól, aki "napirenden kívüli felszólalásában" helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az autonómiatörekvések elleni lejárató kampányok. Az RMDSZ nem akar autonómiát kikiáltani, hanem törvénytervezet formájában kívánja azt a parlament asztalára letenni. A román-magyar megbékélésnek éppen az ilyen diverziók ártanak, figyelmeztetett Bucwald, mint amilyen az RMDSZ ellenében és nem a magyarság érdekében létrejövő RMSZDP, amelyet nem a toleranciájukról híres román politikai erők támogatnak. Ugyancsak a megbékélésnek árt ez az ifjúsági szervezet, amely még az ülését is románul tartja. Firczák Gheorghe mindezt visszautasította. A Szabadság munkatársa nem kapott választ a csak románul nyilatkozó Gal Francisc Oscartól arra, hogy miért ragaszkodnak a magyar megnevezéshez, amikor zömében román ifjakról van szó. Ezen a találkozón a Harmóniának, a vegyes nemzetiségű családok alapítványának román és magyar cikkeket tartalmazó propagandakiadvánnyal ajándékozták meg a lap munkatársát. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A Tineretul Liber Democrat Maghiar ideiglenes tanácsának cluji ülése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
1996. augusztus 10.
Aug. 10-én tartotta alakuló ülését Kolozsváron, a prefektúra tanácstermében a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ gyámkodása alatt az ifjúsági mozgalom Ideiglenes Nemzeti Tanácsa. A kezdeményezőbizottság elnökeként bemutatkozó Gal Francisc Oscar román nyelven megtartott expozéjában felvázolta az ifjúsági szervezet céljait, majd Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke - immár magyarul - üdvözölte a közel ötven megjelentet, az ifjúságnak a megbékélésben betöltött szerepét ecsetelve, és mélységesen elítélve az RMDSZ autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. Az ülés román nyelven folyt, csak két hozzászólás hangzott el magyarul. Az egyik a Nagyenyedről érkezett Molnár Istvántól. aki a román és magyar fiatalok boldog együttéléséről beszélt, a másik pedig a megdöbbent Buchwald Péter RMDSZ-szenátortól, aki "napirenden kívüli felszólalásában" helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az autonómiatörekvések elleni lejárató kampányok. Az RMDSZ nem akar autonómiát kikiáltani, hanem törvénytervezet formájában kívánja azt a parlament asztalára letenni. A román-magyar megbékélésnek éppen az ilyen diverziók ártanak, figyelmeztetett Bucwald, mint amilyen az RMDSZ ellenében és nem a magyarság érdekében létrejövő RMSZDP, amelyet nem a toleranciájukról híres román politikai erők támogatnak. Ugyancsak a megbékélésnek árt ez az ifjúsági szervezet, amely még az ülését is románul tartja. Firczák Gheorghe mindezt visszautasította. A Szabadság munkatársa nem kapott választ a csak románul nyilatkozó Gal Francisc Oscartól arra, hogy miért ragaszkodnak a magyar megnevezéshez, amikor zömében román ifjakról van szó. Ezen a találkozón a Harmóniának, a vegyes nemzetiségű családok alapítványának román és magyar cikkeket tartalmazó propagandakiadvánnyal ajándékozták meg a lap munkatársát. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A Tineretul Liber Democrat Maghiar ideiglenes tanácsának cluji ülése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
1996. augusztus 17.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1996. augusztus 17.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1998. április 14.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy elődjüknek az 1990. február 8-án hivatalosan bejegyzett Független Magyar Pártot tekintik. Frunda György is képviselő-jelöltjük volt, aki azután megtagadta őket. 1992. május 2-án tartották első kongresszusukat, akkor döntöttek a névmódosítás mellett. 1993-ban, közvetlenül az RMDSZ brassói kongresszusa előtt, szakítottak az RMDSZ-szel. Szerintük ugyanis megszűnt az RMDSZ-en belül a pluralizmus. Kiss Kálmán elmondta, hogy 1996. augusztus 17-én Déván tartott országos konferenciájukon úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a választási törvény követelményeinek /minimum 15 megyében legkevesebb tízezer tag/. "A romániai magyar pártok közül ez csupán nekünk sikerült." Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 1996-os választáson a rájuk adott szavazatok száma bejegyzett tagjainak háromszorosa volt. Pártjuk a román liberális pártok szövetségéhez, a Szabadelvű Koalícióhoz akarnak csatlakozni, velük akarnak együttműködni. Gyakran elhangzik az a vád, hogy ez a párt idegen érdekek szolgálatába szegődött, csak a választások előtt hallat magáról, hogy megossza az RMDSZ egységes szavazóbázisát, vetette fel Szentgyörgyi László. Kiss Kálmán pártelnök alaptalan vádaskodásnak nevezte ezt. A romániai magyarság követeléseit a román hatalomtól kell kicsikarni, azért keresik ők a támaszt a román pártokban. Nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, mert az egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Csak egy olyan RMDSZ-szel tudnának együttműködni, amelyik "legfelsőbb konzultatív tanácsként működik". Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. /Szentgyörgyi László: Interjú Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./ A Független Magyar Párt zavaros társaság, jellemző rájuk a következő: Vincze János, a párt első vezetője elismerte, hogy a múltban a milícia hivatalos informátora volt. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ Febr. 22-én a Független Magyar Párt minden tisztségétől megfosztotta Vincze Jánost. A pártot a jövőben vezetőtanács irányítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 23./
1999. február 11.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, Kiss Kálmán arról tájékoztatott, hogy ők már elkezdik a felkészülést a következő parlamenti és helyhatósági választásokra. Megpróbáltak tárgyalni Markó Bélával és Tőkés Lászlóval. "Vakon hittünk bennünk, de csalódnunk kellett." A pártnak több megyében van erős szervezete, a közeljövőben megyei konferenciákat tartanak. Szervezeteik vannak Déván, Nagyenyeden, Kolozsváron, Gyulafehérváron, Argesben is. Maros megyében 5800 a taglétszámuk. Találkozni akarnak Markó Bélával és Eckstein-Kovács Péterrel, hogy eldöntsék, az RMDSZ-szel együtt haladnak a jövőben, vagy külön maradnak. Ez lesz az utolsó próbálkozásuk. Már "komoly politikai erők komolyan vesznek bennünket." - nyilatkozta Kiss Kálmán. /Mózes Edith: "Vakon hittek Markó Bélában és Tőkés Lászlóban, de csalódtak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./
1999. március 1.
Kiss Kálmán, a határőrség megbízott parancsnok román kollégájával /Aurel Neagu/ tárgyalt a szervezett bűnözés elleni együttműködésről, tájékoztatott febr. 28-án az Orosházán tartott sajtótájékoztatóján. A jövőben összehangolják az akciókat. /Magyar-román határvédelmi megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1999. augusztus 19.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt országos elnöke Kiket fog képviselni az RMDSZ 2000-ben? címmel közleményt adott ki. A közlemény elítélte az RMDSZ-t, megállapítva: az RMDSZ nem az egyetlen alternatíva a romániai magyarság számára. Kiss Kálmán szerint politikai bűn a túlzottan mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia- délibáb is. "A Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt élve szociál-neoliberális ideológiájából fakadó lehetőségeivel, a jelenlegi ellenzéki demokratikus pártokkal olyan politikai kapcsolatok véglegesítésére törekszik, melyek szilárd garanciát biztosítanak választási kampányprogramunk megvalósíthatóságára. Politikai célkitűzéseink középpontjába a jelenlegi kormánypolitika által kilátástalanságba sodort egyének érdekeinek szolgálását helyezzük." /Vállalják a megmérettetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1999. december 13.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) elnökéről, Kiss Kálmánról nem lehet tudni pontosan, hogy kicsoda, állapította meg Máthé Éva. Bizonyos politikusok, pártkorifeusok előszeretettel keresik fel időnként Kiss Kálmánt, aki kijelentette: az ő pártjuk bárkivel hajlandó szövetkezni, legfőként az ellenzéki pártokkal, beleértve Iliescu pártját, vagy a Román Nemzeti Egységpártot is, csak az a kikötése, hogy ha a párt ne szidja a magyarokat. Kiss Kálmán a marosvásárhelyi Cuvantul Liberben kijelentette, hogy a RMSZDP a hazai magyarság érdekeit képviseli, legalább 200-300 ezer tagjuk lesz nemsokára, mert a magyarok megunták, hogy az RMDSZ például felülről diktálja, hogy kik legyenek a polgármesterek. /Máté Éva: Akár az ördöggel is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2000. február 8.
Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./
2000. május 22.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt országos elnöke a Krónikának nyilatkozva élesen bírálta az RMDSZ-t, az RMDSZ álegységre vonatkozó megfélemlítő politikáját. Kiss Kálmán azt állította, hogy 22 megyében összesen 18 ezer fős a tagságuk. Arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült bejegyeztetni magukat, amikor ez nagyobb pártoknak sem ment, Kiss Kálmán kijelentette: nem kellett megerőltetni magukat. Szerinte az RMDSZ hazugságokkal tart fenn álegységet. Arra a kérdésre, hogy mivel nyújtanak többet az RMDSZ-nél, csak az RMDSZ-t kritizálta: már régen nem érdekképviseleti szervezet. Kiss szerint az ő pártjában a tagok adják össze a kampányolás költségét. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt külön polgármester-jelöltet állított Marosvásárhelyen, Iszlai Jenő személyében. /Szucher Ervin: Interjú a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt országos elnökével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2000. június 19.
A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt, amely a marosvásárhelyi helyhatósági választásokon Iszlai Jenő vállalkozót indította polgármester-jelöltként, és mindössze 797 szavazatot kapott, a sajtónak eljuttatott közleményében , amelyet Harkó Antal megyei elnök ír alá, kijelenti: "Az utóbbi tíz év legdurvább, a valós tényektől legelrugaszkodottabb, módszerekben nem válogató kampánya volt. Nem hiányzott a harci eszközök közül a hazudás, csalás, zsarolás, hamis információknak erkölcsileg minősíthetetlen módszerekkel való terjesztése, amibe készséges segítőtársnak bizonyult történelmi egyházaink képviselőinek hatalomsóvár része." Majd úgy véli, hogy: "Az RMDSZ fémjelzett koncvadászai csak ilyen eszközökkel tudták ideig- óráig megfékezni annak a csaknem 30000 választónak a magyar szabaddemokratákhoz való csatlakozását, akik inkább nem mentek el szavazni, mintsem cinkosai legyenek az újgazdagok felé oly szolgalelkű, s a nélkülözők, valamint a becsületes munkájuk után nehéz adókat fizetők felé pedig oly kérlelhetetlen Fodor Imre újabb négy éves polgármestersége kierőltetésének". Ez a párt "a kialakult helyzet alapos felmérése után" felkérte "a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt marosvásárhelyi tagságát, hogy a polgármester-választás második fordulóján ne a pártunkat gyalázó, létezésünket primitív eszközökkel tagadó, a magyarságot a hatalom kedvéért gondolkodás nélkül megosztó csoportot támogassa." - szól a jún. 19-i választási fordulóra időzített közlemény. /Kiss Kálmánék Dorin Florea támogatására hívták fel híveiket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./
2000. augusztus 22.
Várható volt, hogy a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amely a helyhatósági választásokon elérte, hogy Marosvásárhelynek román polgármestere legyen, ismét előrukkol diverzióval, jegyezte meg Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Most faxot küldtek "Levél a romániai magyarokhoz″ címen. Ez a párt, élén Kiss Kálmánnal tíz éve dörgölőzik a Ion Iliescu vezette párthoz, most meg azt vetették az RMDSZ szemére, hogy "az elmúlt évtizedben egyszer sem mertek kellő objektivitással szólni Trianonról, az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Határozat minket érintő kitétjeiről. Mert, akik csak ímmel-ámmal foglalják politikai programjukba az autonómiatörekvéseket, hogy aztán fiókba zárják, azok kormánypártként egészen más kisebbségmodelleket követnek″. Ez a párt, az RMSZDP most váratlanul kiállt az etnikai autonómia mellett. Nos, ez a levél egyszerűen plágium. Az aláírók - Kiss Kálmán elnök, Molnár István főtitkár és Kálmán Lajos régió-elnök - a Reform Tömörülés érveit gyűjtötték csokorba. Célként kitűzték "egy olyan kisebbségi törvény kiharcolását, mely közvetlen részvételt biztosít nemzetközösségünk ügyeinek intézésében, - vétójogot gyakorolhatva a minket közvetlenül érintő döntéshozatalokban″. Kiss Kálmánék szerint az embereknek ott kell hagyniuk az RMDSZ-t, és bizalmat kellene szavazniuk az igazi nemzeti erőknek. /Gyarmath János: Bagoly mondja...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
